Az alábbiakban az állattartással és örökbefogadással kapcsolatban felmerült jogi kérdésekben szeretnénk tanácsokat nyújtani.

Kötelezhetők-e az örökösök az örökhagyó állatainak továbbgondozására?

Sajnos nagyon gyakran tapasztaljuk azt, hogy az örökösök egyáltalán nem hajlandók elhunyt családtagjuk állatairól gondoskodni, még akkor sem, ha az állatokat egy nagy értékű ingatlannal együtt örökölték. A „gondoskodás” számukra a legtöbb esetben kimerül abban, hogy megpróbálják bevinni az állatokat egy menhelyre (de az állatok oltásának, ivartalanításának és tartásának költségét természetesen nem hajlandók kifizetni), rosszabb esetben egyszerűen magukra hagyják őket, „ha nem kap enni, majdcsak elmegy” alapon.

Ha az örökhagyó a végrendeletében nem rendelkezett az állatokról, akkor csak akkor lehet(ne) kötelezni az örökösöket, ha az állatok szerepelnek a jegyző által összeállított hagyatéki leltárban. Mivel azonban a hagyatéki törvény nem említi az állatokat a leltárba veendő vagyonelemek között, ezért hazánkban sajnos nem jellemző, hogy az örökhagyó állatait is felvennék a hagyatéki leltárba, anélkül pedig azok további sorsáról sem lehet rendelkezni a hagyatéki eljárás során. Állatvédők régóta lobbiznak azért, hogy a társállatok is bekerüljenek a hagyatéki eljárásba. Az örökösök így kötelezhetők lennének az állatok továbbgondozására, vagy amennyiben ők nem vállalják azt, akkor a tartás anyagi fedezetét az örökség terhére el lehetne különíteni az állatokat befogadó személyek vagy szervezetek javára.

Amíg ez a szabályozás nem születik meg, az állattartónak még életében gondoskodnia kell az állatok sorsának megnyugtató rendezéséről. Az egyik megoldás, ha még a halála előtt átadja az állatokat egy másik személynek vagy egy állatvédő szervezetnek (természetesen az állatok jövőbeni tartási költségeinek megtérítésével). A másik opció, ha a végrendeletében rendelkezik az állatokról, örökösként megnevezve azt a személy vagy szervezetet, aki átveszi az állatokat, egyúttal meghagyás keretében előírja számára, hogy az állatokról hogyan gondoskodjon és hogyan használhatja fel az állatok tartása fejében juttatott vagyontárgyakat. Az örökhagyó megjelölhet egy végrendeleti végrehajtót is a végrendeletben, aki ellenőrzi a meghagyás teljesítését, és ha ez nem történik meg, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint az állatokkal együtt visszakövetelheti a juttatott vagyont a méltatlanná vált örököstől.

Kérünk minden felelős állattartót, hogy még életében rendelkezzen az állatai elhelyezéséről, hogy kedvencei a gazdi halála után is megkapják ugyanazt a gondoskodást, amit tőle megkaptak!

Megtilthatja-e egy társasház az állattartást a lakásokban?

Sajnos gyakran előfordul, hogy a társasházak a Szervezeti és Működési Szabályzatban megtiltják az állattartást, vagy előírják, hogy csak a lakók hozzájárulásával lehet háziállatot tartani.

2017-ben a Kúria egy iránymutató döntést hozott ebben a kérdésben (Kúria Pfv. I. 20.284/2017.) A döntés kimondta, hogy a társasházak nem tilthatják meg az állattartást a lakásokban, azonban a szükségesség-arányosság elve alapján korlátozhatják az egy lakásban tartható háziállatok számát. Kutyák esetében az állatvédelmi törvény végrehajtó rendelete (41/2010. korm. rendelet) meghatározza az egy állatra jutó minimális férőhelyszükségletet, macskák esetében azonban ilyen előírás nincs, így a társasház sem hivatkozhat erre a szabályzatban.

Fontos azonban, hogy az állattartók olyan körülmények között tartsák az állataikat, hogy azok a szomszédokat ne zavarják. Ellenkező esetben a lakók birtokvédelmi eljárást indíthatnak a jegyzőnél, és amennyiben bizonyítást nyer a zavarás ténye vagy állatvédelmi problémák merülnek fel, a jegyző jogosult akár az állattartás megtiltására is.

További részleteket ebben a cikkben olvashatnak.

Mennyi idő elteltével lehetséges egy talált macska örökbefogadása, mennyi ideig jelentkezhet érte a gazdája és milyen feltételei vannak az állat visszaadásának?

A talált állatok jogállásáról a Polgári törvénykönyv rendelkezik.

Ptk. 5:54. §

(1) Ha valaki feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál és azt birtokba veszi, megszerzi annak tulajdonjogát, ha arra igényt tart feltéve, hogy

a) megtett mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa; és

b) a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult más személy a találástól számított egy éven belül, élő állat esetén három hónapon belül, a dologért nem jelentkezik.

Ptk. 5:62. §

(1) Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, ha mindent megtett annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa. A találódíj a találótársakat egyenlő arányban illeti meg.

(2) A találó a talált dolog kiadását költségkövetelésének és találódíjának kielégítéséig megtagadhatja.

A közhiedelemmel ellentétben tehát nincs törvényi előírás arra vonatkozólag, hogy egy állatvédő szervezet vagy magánszemély mennyi ideig köteles tartani egy talált állatot, mielőtt örökbeadhatná azt. A talált állat akár azonnal örökbeadható, azonban a tulajdonjog csak a megtalálástól számított 90 nap után száll át az örökbefogadóra.

Ha a tulajdonos a megtalálástól számított 90 napon belül jelentkezik, akkor hitelt érdemlően bizonyítania kell tulajdonjogát. A gyakorlatban a tulajdonos nevére regisztrált mikrochip fogadható el hiteles bizonyítékként. Mikrochip hiányában a megtaláló mérlegelheti, hogy a jelentkező szóbeli közlése vagy fényképek alapján bizonyítottnak tekinti-e a tulajdonjogot. Amennyiben a megtaláló nem fogadja el a jelentkező bizonyítékait, a jelentkező a bíróságtól kérelmezheti, hogy kötelezze a megtalálót az állat kiadására.

90 napon túl a jelentkező már csak úgy szerezhet tulajdonjogot, ha a megtaláló a saját tulajdonjogát önként ráruházza, vagy a tulajdonos bírósági eljárásban bizonyítja, hogy a megtaláló nem szerzett korábban az állat felett tulajdonjogot (pl. mert nem tett meg mindent annak érdekében, hogy az állatot a tulajdonos visszakaphassa).

A megtaláló az állat tulajdonosának való visszaadásakor követelheti az állat tartásával és esetleges egészségügyi kezelésével kapcsolatban felmerült költségek megtérítését, és az állat visszaadását a költségek megtérítéséig megtagadhatja.

További részleteket ebben a cikkben olvashatnak.

Egyesületünk gyakorlata a következő.

Talált macska bekerülése esetén minden esetben ellenőrizzük, hogy van-e az állatban mikrochip. Ha van, és a mikrochip regisztrálva van, akkor értesítjük a tulajdonost. Ha nincs az állatban mikrochip vagy van, de nem regisztrált, akkor meghirdetjük a macskát Facebook oldalunkon. Ezzel teljesítettnek tekintjük a tulajdonos felkutatásának megkísérlését előíró törvényi feltételt.

Tapasztalataink szerint ha a tulajdonos szeretné visszakapni az állatot, akkor néhány napon belül jelentkezni szokott. Ha a macska meghirdetését követő néhány napon belül nem jelentkezik a tulajdonos, az állat örökbefogadhatóvá válik. Az örökbefogadási szerződésben azonban kikötjük, hogy az állat eredeti tulajdonosa a törvény által előírt időn belül visszaigényelheti elveszett állatát, ha hitelt érdemlően bizonyítja tulajdonjogát, és az örökbefogadó beleegyezik, hogy elérhetőségét átadjuk az eredeti tulajdonosnak.

Eddig még nem fordult elő olyan eset, hogy egy macska örökbeadása után jelentkezett volna az eredeti tulajdonosa, és visszakövetelte volna az állatot. Olyan viszont már többször megtörtént, hogy meglett a „gazdi”, de közölte, hogy nem tart igényt a macskára…

Hová fordulhatok, ha nem megfelelő állattartással vagy állatkínzással találkozom?

Ilyen ügyekben több hatóság is jogosult eljárni, azokban tapasztalataink szerint az alábbi hatóságoktól várhatjuk leginkább az érdemi kivizsgálást.

Nem megfelelő körülmények között történő állattartás (pl. állandóan kikötött kutya) esetén:

  • Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih): 0680263244 (ingyenesen hívható), ugyfelszolgalat@nebih.gov.hu, vagy a területileg illetékes Nébih igazgatóság

Állatkínzás esetén:

  • Helyi rendőrkapitányság

Személyes zavarás (pl. a szomszédban állandóan ugató kutya) esetén:

  • Jegyző